Testünk működése
Testünk működése mindenki számára rejtély. Még felfogni sem vagyunk képesek, hogy miként lehetséges, hogy az automatikus agyunk életünk kezdetétől halálunk pillanatáig működteti, karbantartja ezt a biológiai csodát, és csupán feltételezésekkel próbálunk megmagyarázni mindent, ami a testünkben történik.
Az alábbi videót én készítettem egy saját természetes elváltozásom helyreállítási szakaszában. A felvétel idején a kéregállományhoz tartozó, úgynevezett szociális érintkezés frusztrációt, vagyis elhatárolódási konfliktust követően az alkaromon megjelenő viszkető képleteket figyeltem. A helyreállítás alatt jellemzően viszkető felhám a vakarást követően erősen fájdalmas csípő-maró érzése amiatt is lehet, hogy az ilyenkor megvakart területen a felhám váladékozásának pH értékét a 9-10 közötti tartományban mértem. Ez egy nagyon erősen lúgos érték, ami megmagyarázza az égető, maró érzést. Általában azt tanácsolják, hogy ezeket a viszkető részeket nem szabad vakarni, mert csak "még rosszabb" lesz. Én azonban azt tapasztaltam, hogy a megvakarást követően valóban mintha romlana a helyzet, de kis idő elteltével szépen megnyugszik és talán mert megszabadult ettől a lúgos váladéktól, hegmentesen gyógyul. Ezt a gyógyulási folyamatot úgy is gyorsítottam, hogy meleg folyóvízzel lemostam az érintett bőrfelületet, így segítve a lúgos váladéktól való megszabadulást. Minél melegebb volt a víz, annál gyorsabban jött az enyhülés. Ez azért is lehet, mert a vírusok működési hőmérséklete 40C fok feletti, és ha mi besegítünk a testünknek a melegítéssel lokálisan, az adott területen, nem a testünknek kell előidézni ezt a magas testhőmérsékletet az adott területen a vírusok számára. Ez az igazi együttműködés a testünkkel. (E két megfigyelést kombinálva a folyóvíz alatti vakarás bizonyul a legegyszerűbb és leggyorsabb módszernek.) Majd egy törölközővel szárazra "itattam" a sérült részt. Mekkora megkönnyebbülés? El sem tudom mondani. Ezt követően már egyes krémek is hatékonyak tudnak lenni.
Annyira érdekelt, hogy mi zajlik ilyenkor, hogy vásároltam egy ezerszeres nagyítású mikroszkópot. Ennek kettős haszna is lett. Az egyik, hogy amíg keresgéltem, addig sem a tüneteimre figyeltem, így el tudtam kerülni, hogy esetleg beforgassam magam folyamatosan egy másik elhatárolódási konfliktusba, nevezetesen a tüneteimtől való elhatárolódási konfliktusba, így fenntartva folyamatosan a helyreállítási tüneteket. Sőt, szinte vártam, hogy jöjjön a tünet, hogy "mozizhassak", hátha összeáll belőle valami, ami közelebb tud vinni bennünket a megértéshez. A másik haszna az alábbi videofelvétel, amit egy viszkető terület megvakarása után készítettem. Az első 30 másodpercben kerestem a mikroszkóppal az érintett részt és amikor rátaláltam, mozdulatlanul figyeltem, mi történik. Láthatóan a test elkezdi regenerálni önmagát, és a felvakart, sérült hámszövetet megpróbálja bezárni, összezárni. Sok felvétel után értettem meg, hogy azok a mozgó kis "objektumok" mik is tulajdonképpen. A felhám apró sérüléseit, amit a vakarás okozott, testnedvvel, vagyis nyirokfolyadékkal tölti fel, és ebben a folyadékban tükröződik a mikroszkóp 8 apró kis ledje. Ahol mozgás van, ott még folyik a munka, és amikor megtörténik az összezárás, a megnyugodott részen, mint a nyugodt tó partján, visszatükröződik a mikorszkóp fénye.
Ezek tények, amiket érdemes a videóban nyomon követni. Sőt, még az is látszik, amikor egy-egy apró rész néhány másodperc elteltével megmozdul és a két terület egyesülve szinte összeolvad. Így gyógyul a testünk, minden külső segítség nélkül.
